Magyarországon azt valljuk: a család az első. A család az a meghatározó közeg, amely az egyes emberek jellemét, indulását, életét alapvetően meghatározza, egyúttal a család az a közösség, mely nemzetünk legfontosabb építőköve. Számunkra a család egyszerre jelenti a gyermekek, a szülők és nagyszülők, anyaföldünk és kontinensünk, zsidó-keresztény hagyományaink és kultúránk tiszteletét és megőrzését. Az emlékezet és a gondoskodás helye a család. Az a közösség, amely megtanít minket a múltunkra, és felvértez minket a jövőnkre.
A civilizálódó és gyarapodó emberiség számos kihívás előtt áll. Hogyan tudjuk megőrizni és továbbadni azt, ami értékes, megóvni a következő generációkat az általunk ismert veszélyektől? Hogyan lehetnek a gyerekeink sikeresebbek, eredményesebbek, boldogabbak, mint a szüleik? Hogyan tanuljunk a múlt hibáiból és legyünk képesek szembenézni a jövővel? Számos út, lehetőség kínálkozik. Vannak jó és rossz válaszok. A család jó, hatékony és üdvözítő válasz lehet. Ha erősek a családok, erős lehet a nemzet. A család alkalmas arra, hogy tanuljunk az idősebbektől, és átadjuk tapasztalatainkat a következő generációknak. A család képes fejlődni, gyarapodni, erősödni. Megtanít az egymás iránti tiszteletre, az összefogásra, a közösség erejére. A család az ember és közösségei megmaradását szolgálja.
Az elmúlt évtizedekben korábban szinte soha nem tapasztalt változásokat élünk meg. A család kapcsán jelentkező kihívások, ennek az alapvető közösségnek az átalakítására tett kísérletek hatással lehetnek a fejlődés minőségére és irányára.
A III. Budapesti Demográfiai Csúcson kérdéseket teszünk fel, és lehetséges válaszokat mutatunk be.

Minél jobban megértjük, hogy a robbanásszerű technológiai fejlődés és az átalakuló média hogyan állítható a családok szolgálatába, minél inkább fel tudunk készülni a közösségeinket érő lelki, társadalmi kihívásokra, minél jobban megértjük a globális gazdasági versenynek a demográfiai aspektusait, annál inkább képessé válunk arra, hogy biztosítsuk a családnak, ennek az alapvető lelki, szellemi, gazdasági és biológiai közösségnek a versenyképességét.

A demográfiai kihívások a világ különböző régióiban igen eltérőek. Vannak országok, sőt egész kontinensek, ahol a népesség dinamikusan növekszik, és hosszú távon (de akár már most is) feszegeti az adott terület eltartó-képességét. Másutt – és ilyen hely egész Európa – a nemzetek már nem pótolják saját demográfiai veszteségeiket, és már a népesség fenntartásához sem születik elegendő gyermek. Ugyanakkor a fejlett és növekvő ipar, a kemény munkával megszerzett, mára már megszokott jólét és az egyre idősödő közösség kiköveteli magának a munkaerőt, a járulékfizetőket. A kérdés az, képesek tudnak, képesek akarnak-e lenni ezek az országok a változásra.

A mi válaszunk az igen. Igen a családra és igen a megmaradásra. Hisszük, hogy a nemzetek és kultúrák sokasága a világ igazi gazdagsága, és azt is, hogy kellő elszántsággal képesek leszünk ennek a világnak a megőrzésére. Ebben a szellemben készülünk a III. Budapesti Demográfiai Csúcsra.

Üdvözlettel,

NOVÁK KATALIN